(MTI-Press) - Nem vitatott tény,
hogy a szervezet magas koleszterin-szintje súlyos ér- és szívbetegségek kialakulásához vezethet.
Az állati eredetű zsír helyett ezért inkább növényi olajokat ajánlanak a sütés-főzés kellékeként a szakemberek.
Csakhogy azokról is kiderült: ártalmasak lehetnek,
mert az előállításuk során keletkező transz-zsírsavak megbontják a szervezet koleszterin-egyensúlyát.
Milyen körülmények között kell valóban számolni ezzel a veszéllyel?
Korunk egyik legfenyegetőbb ellenségének is nevezhető a táplálkozás,
gondolhatnánk abból a sok negatív hírből,
amely nap mint nap éri a fogyasztókat.
Most éppen a transz-zsírsavról és annak káros hatásairól hallhatunk,
olvashatunk fenyegető,
tudományos kísérletekkel is alátámasztottnak mondott állításokat.
Amit tegnap egészségesnek tartottunk,
azt ma kerülendőnek bélyegezzük.
Így van ez a sütőolajokkal is.
Évtizedekkel ezelőtt mindenki állati zsírban sütötte az ételt - és nem csak a háztartások,
hanem a vendéglátó egységek is -,
a sertészsír és a marhafaggyú felhasználása mindennapos volt.
Később azonban tudományos kutatások bebizonyították,
hogy az úgynevezett telített zsírsavak,
amelyben az állati eredetű zsírok igen gazdagok,
károsak az egészségre.
A társadalom jórészt áttért a növényi olajok felhasználására,
amelyek egészségesebbek ugyan az állati zsiradékoknál,
de ipari célokra természetes formában használhatatlanok.
A repce és napraforgó olaj is mintegy 10 százalékban tartalmaz linolénsavat,
amely magas hőfokon gyorsan oxidálódik,
és hamar tönkremegy.
Ezért kifejlesztették a hidrogénezési technológiát,
amely a növényi olajok jelentős részét alkalmassá tette a hőkezelés tartós elviselésére.
A folyamat lényege,
hogy az olajban található linolénsav kettős kötéseit hidrogénnel töltik fel,
így az olaj halmazállapota megszilárdul.
Ezt a technológiát először a margaringyártásnál alkalmazták.
A felhasználók nem sokáig örülhettek a megoldásnak,
mert a kutatások kiderítették:
a hidrogénezés folyamán az olajban lévő zsírsavak átalakulnak transz-zsírsavakká,
amelyek károsabbak az egészségre,
mint az állati eredetű zsírokban található telített zsírsavak.
Ugyanis nemcsak hogy megnövelik a vérben a rossz (LDL) koleszterin arányát,
hanem még csökkentik is a jó (HDL) koleszterinszintet.
Így lett az örömteli fejlesztésből megoldandó probléma.
Egyébként a transz-zsírsav a természetben is megtalálható.
A tehéntejben a transz-zsírsav tartalom a tej összes zsírtartalmának 1,5-6,5 százaléka.
A Magyarországon forgalmazott tejek zsírtartalmát alapul véve ez azt jelenti,
hogy a tehéntejben a transz-zsírsavak mennyisége literenként mindössze 0,1-0,2 gramm,
tehát nem károsak az egészégre,
sőt Boródi Attila,
az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint állatkísérletek azt bizonyítják,
hogy a tej transz-zsírsav tartalmának rákellenes tulajdonságai vannak.
Antal Emese,
a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke úgy véli,
a transz-zsírsavak fogyasztása közvetlenül nem veszélyezteti az egészséget.
Legföljebb tartós és nagy mennyiségű fogyasztása vezethetne ahhoz,
hogy káros hatása legyen.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) szerint ez a veszély rendszeres,
napi öt gramm feletti transz-zsírsav bevitelnél jelentkezhetne.
Az egy gramm alatti fogyasztás nem jelent kockázatot.
- Két évvel ezelőtt,
közvetlenül azután,
hogy Európában elsőként Dániában vezettek be szigorú szabályozást a transz-zsírsav mennyiség korlátozására,
dán kutatók az egész világra kiterjedő tanulmányt készítettek a kelet-európai országokban forgalmazott,
és főként gyorséttermekben,
valamint a snackekben és édesipari termékekben használt zsiradékok transz-zsírsavtartalmáról.
A tanulmány eltúlzott és egyoldalú képet fest a néhány évvel ezelőtti magyarországi helyzetről.
Számos részinformáció alapján mondható,
hogy a tanulmány megállapításainak túlnyomó része napjainkban nem állja meg a helyét - állítja Boródi Attila.
Véleménye szerint azonban indokolt lehet a transz-zsírsavakkal kapcsolatban egy átfogó magyarországi felmérés készítése,
beleértve a magyar fogyasztói élelmiszerkosár összetételét is.
Különösen nagy figyelmet fordít a sütőzsírok transz-zsírsav tartalmának csökkentésére az egyik neves gyorsétterem-hálózat,
amelynek minőségbiztosítási vezetője,
Cselényi Tibor tudatja:
nem most kezdték el a csökkentést,
már 15 évvel ezelőtti folyamatról van szó.
A fejlesztés azért volt időigényes, mert a transz-zsírsav csökkentésre alkalmas technológiák közül azt választották,
amely a telített zsírsavak mennyiségét is jóval az egészségügyi határérték alá szorítja.
Jelenleg azon dolgoznak, hogy a transz-zsírsav szint 2 százalék alá csökkenjen,
és teljesen elhagyják a hidrogénezési technológiát.
Októbertől a csökkentett transz-zsírsav tartalmú sütőolajat használják.
Az egészséges táplálkozás egyre nagyobb hangsúlyt kap,
ezért a magyar élelmiszeripari innováció és tevékenység számára is központi kérdéssé válik,
és ebben csak részletkérdést képviselnek a transz-zsírsavak.
A kiegyensúlyozott táplálkozás támogatása érdekében folyamatosak a gyártásfejlesztések a só-,
cukor-,
zsír- és energiatartalom csökkentésére,
illetve a rosttartalom növelésére.
Ám akik e témával kapcsolatban nyilatkoztak,
egyetértenek abban,
hogy az egyoldalú táplálkozás megbetegedéshez vezethet,
ezért a táplálkozásban nagyon fontos a változatos étrend kialakítása.
Móritz Rita